Aki követi annyira a blogot, hogy legalább az első bekezdést elolvassa a posztokból, az valószínűleg tudja, hogy nagy tisztelője vagyok az orosz származású kanadai Kate - Ekaterina - munkásságának. A modellként is dolgozó hölgy gyakorlatilag a YouTube segítségével érte el azt, hogy neve világszerte ismert legyen a flourisherek körében. A Handlordzzal történt kisebb nézetelérése és első saját fogásának megjelenése után végre legyártotta saját DVD-jét is, ráadásul rögtön a theory11 szárnyai alatt.

Elolvasom »

Igen népszerű a bűvészkellék-gyártók körében a különböző füstöt előállító termékek forgalmazása. Ezek a kellékek általában igen gyorsan lekerülnek a bűvészboltok polcairól, mivel hamar kiderül róluk, hogy mérgezőek, károsak, vagy csak valamilyen módon veszélyesek. Az alábbiakban megismerhettek néhány jó és kevésbé jó módszert arra, hogy a bűvész füstöt jelentessen meg a kezéből.

Figyelem! Az alábbi kellékek nagy része már egyáltalán nincs forgalomban, mivel egészségre káros anyagot tartalmaztak. Ha mindenképp szeretnétek hasonló trükköt előadni, válasszatok a poszt végén lévő biztonságos alternatívák közül!

Elolvasom »

Bűvészek körében a legnagyobb elismerést a bűvészversenyek jelentik, de tagadhatatlan, hogy a fizetős fellépések mennyisége is szempont. Sajnos rendkívül elterjedt, hogy a bűvészek a hakniműsorokat nem veszik komolyan, lenézik a közönséget.

Sokat gondolkoztam rajta, hogy ez vajon miért lehet így, hiszen sokaknak a hakni jelenti a megélhetést. Az ellenérzés valószínűleg onnan jön, hogy mivel pénzt kapnak az adott szolgáltatásért, munkaként fogják fel azt, ami pedig - mint tudjuk - kerülendő dolog. Ebből adódhat az a paradoxon, hogy azokra a fellépésekre, amikért a bűvész fizet - gondolok itt a versenyműsorokra - heteket, vagy akár hónapokat is készülnek egyesek, ellenben, ha pénzbeli, vagy egyéb juttatást kapa fellépésért, akkor a felkészülés fokát igyekszik a lehető legminimálisabbra csökkenteni.

Félreértés ne essék, nincsen azzal semmi gond, hogy valaki önműködő, de szórakoztató trükköket visz magával. A baj azzal van, hogy egyesek sportot űznek abból, hogy mennyire tudnak tisztességtelenül viselkedni egy megrendelővel szemben (ki hány perccel a fellépés előtt találta ki a műsorát és hasonlók), ami a színvonalat szántszándékkal és célzottan középszerűre állítja be.

Pedig a hakniból származó legnagyobb haszon nem az a néhány ezer forint, amit a végén a kezedbe számolnak, hanem az az öt-tíz névjegykártya, amit utána kiosztasz. Egyszerű matematikus fejjel is kiszámolható, hogy a plusz két-három fellépéssel mennyivel több anyagi haszonra lehet szert tenni, mint  nullával.

A fő szempont azonban nem ez. Hanem az, hogy volt egy ember - vagy egy cég - aki időt, telefonszámlát és pénzt volt hajlandó áldozni azért, hogy téged láthasson aznap. Ez az ember biztost neked térítést, fellépési lehetőséget és újabb potenciális megrendelőket. Ha másért nem, ezért kell megtisztelni azzal, hogy felkészülsz a műsorra.

Egy korábbi posztban említettem, hogy nem csak károgni tudok, és szoktam pozitív példákat is hozni, valamint megígértem, hogy ezt egy újabb bejegyzésben bizonyítom is. Valószínűleg hasonlóképpen gondolkozott Helder Guimaraes és Derek DelGaudio is, amikor létrehozták a Journal of Secrets nevű weboldalt.

A JoS a két bűvész termékeinek népszerűsítése mellett tartalmaz egy manifestónak nevezett szekciót is, amiben részletesen és közérthetően - valamint igen nyers stílusban - kifejtik, hogy mi szükséges ahhoz, hogy valakiből jó bűvész váljon. Lefordítottam nektek az öt kedvencemet, a többi az eredeti oldalon olvashatjátok angol és spanyol nyelven. Szentírásnak venni nem kell egyiket sem természetesen, de elgondolkozni mindenképpen érdemes rajtuk.

A tartalmakat szó szerint fordítottam, a posztban szókimondó, durva szövegek olvashatóak.

Elolvasom »

Ismét bűvész-témájú játékot adtak ki a Kongregate-en. Ebben az egyszerű játékban a csillagokkal körülvett tárgyakra megfelelő sorrendben kattintva előadhatunk néhány ismertebb trükköt, jutalmul pedig azok magyarázatát is megtekinthetjük.

A játékot a Kongreagate oldalán próbálhatjátok ki.

Csak azok nem követnek el hibákat, akik nem csinálnak semmit. Már az ókor óta tudjuk, hogy a hibázás, vagy valamilyen rossz kimenetelű cselekedet önmagában nem jelent semmit. A baj ott kezdődik, ha az ember nem tanul a saját, vagy mások hibáiból, vagy ami még rosszabb, követi a többiekét. Álljon itt egy lista - félig ironikusan -, hogy rámutassak, mi az, amit nem érdemes ellesni a többi bűvésztől.

Elolvasom »

Napokban jelent meg a Buck fivérek legújabb paklija, mely a Fantastique nevet viseli. A csapat a korábbi, különböző színű Smoke&Mirrorsok után végre megerőltette magát és segítségül hívták Sveta Dorosheva tervezőt, akinek sikerült megalkotnia a duó valószínűleg legszebb csomagját. A pikk ász nem csak szép, hanem egy olyan szerkezet portréját láthatjuk rajta, ami kis híján az őrületbe kergette azokat, akik leültek elé játszani: Kempelen Farkas legendás gépét: a sakkozó Törököt.

A Fantastique fekete-fehér, minimalista dizájnjával a Ghostot idézi, a figurás lapokon szereplő szürreális alakok viszont jóval több tartalmat hordoznak magukban az Ellusionist csomagjánál: minden egyes lapon valamilyen klasszikus bűvészmutatványt láthatunk, természtesen a maga módján kitekerve, stilizálva. A titkok és apróságok szerelmeseinek a pakli további meglepetéset tartogat: a lapokat lepörgetve egy card-toon jellegű animációt láthatunk.

Amint azt az illusztrációk és a mellékelt flourish videók is mutatják, a Fantastique egészen lenyűgözőre sikeredett. Nem biztos, hogy bűvészkedéshez a legideálisabb csomag, gyűjtőknek és műkedvelőknek kitűnő választás, ráadásul a hatdolláros ár igazán nem sok érte.

Mi is az a sakkozó Török?

A pikk ász tehát Kempelen Farkas sakkozógépét ábrázolja, amit a korabeli emberek boszorkányságnak hittek, a maiak pedig zseniális ötletnek tartanak. A sakkozó Török egy teljesen mechanikai alapokon működő sakkozógép volt az 1770-es években, ami képes volt komplett sakkpartikat lejátszani (és megnyerni) emberek ellen, valamint végig tudta járni a huszár útját, azaz érinteni tudta a huszárral a tábla összes mezőjét, anélkül, hogy egy mezőre egynél többször lépett volna.

A Török szisztematikusan játszott, rugalmasan reagált az ellenfelei lépére, de természetesen alkalmazott több korábban is ismert nyitást és technikát. Ha sakkot adott, egyszer bólintott a fejével, ha mattot, akkor kétszer. Ha emberi ellenfele egy bábuval hibásan lépett, a gép visszatette azt az eredeti helyére, megrázta a fejét és egyben át is vette a lépés jogát. Számos kihívója akadt, és sokan feltételezték, hogy Kempelen csaló volt, és a gépet valójában ember működteti, de rábizonyítani nem tudták.

Az 1700-as években mesterséges intelligenciát alkotni - ráadásul tisztán mechanikai alapon - természetesen lehetetlen volt. A Törökben valóban egy ember rejtőzött, ám a cseles megoldásoknak köszönhetően még a gép felnyitásakor sem lehetett őt látni. Kempelen számos fogaskereket, és cél nélküli mozgó alkatrészt épített a Törökbe, a gép ajtajait pedig mindig úgy nyitotta ki, hogy a sakkozónak legyen ideje átmászni egyik részéből a másikba.

Bár a Török maga csalás volt, amit 1857-ben le is leplezett egy amerikai sakklap, a korabeli tudósokat mégis elkápráztatta az elv, ahogy a szerkezet működött, és ahogyan a kezelő gond nélkül tudta alulról is követni a játszma állását. A Török túlélte tervezőjét, de egy 1854-es tűzvészben megsemmisült.

Hónapokig tartó titkolózás és teaservideó-adagolás után végre felfedte magát a nemzetközi bűvészbirodalom legújabb központja, az enfilo.com. Kezdetben csak annyit tudtunk róla, hogy valami nagy dolog lesz, és a bűvészettel kapcsolatos. Láthattuk, hogy számos híresség adja hozzá a nevét és az arcát. Október 28-án azonbanvégre lehullott a lepel és megnyitotta kapuit a legújabb on-line bűvészbolt.

Yo enfilo spanyolul körülbelül annyit tesz: "Az élen járok". A Dani DaOrtiz, Bernard Reijers, Isaac Jurado, Juan Luis Rubiales és Mario López részvételével alakult csapat összesen tizennyolc főt számlál, de jelenleg csak az eső fedte fel kilétét. Ennek megfelelően három önálló trükk, egy technika és egy flourish kapott helyet az oldalon induláskor, valamint válogathatunk három bűvész-témájú póló közül is.

A termékek a standard áraknál picivel drágábbak, és a vállalkozó szelleműek az egész oldalt spanyolul is megtekinthetik az angol mellett. A vásárláson kívül részt vehetünk a rendszeres versenyeken és pályázatokon, valamint nézhetjük az enfiloTV legújabb adásait. A friss hírekről természetesen értesülhetünk Facebookon, Twitteren és Youtube-on keresztül is.

Öt instant download, mindegyik a kézügyességre alapoz, elérhető árak és nehézségi fokok. Az Enfilo nem nyújt jelenleg többet egy átlagos bűvészbolt kínálatánál, annak viszont remek. Minél többen vannak ugyanis a piacon, annál nagyobb a verseny. Annál jobban rá vannak kényszerítve az inventorok, hogy újabb és újabb ötletekkel rukkoljnak elő. Ez pedig nekünk - bűvészeknek - csak jó lehet.

Yo enfilo!

smét eggyel több Corodini Bűvésztalálkozót tudhatunk magunk mögött. A szokásos részletes tudósítás helyett most inkább egy rövid, hangulatfestő írással szeretnék beszámolni az eseményről. Volt ugyanis pár részlet, melyekről biztosan állíthatom, hogy ha nem láttam volna őket a saját szememmel, nem hittem volna el, hogy megtörténtek.

"Ha szétrakod, sokat kell dolgoznod!"

Nehéz elhinni például, hogy a tavalyi katasztrofális teljesítményük ellenére még mindig ugyanazt a technikusi gárdát alkalmazza a művelődési ház. A csapat egyébként sokat fejlődött szakmailag, a zenék és a színpadi világítás helyett ezúttal a közönségfény és a mikroportok nem működtek.

"Csinálok egy mágikus centriguláris kört!"

Nehéz elhinni, hogy a rendezvény védjegyének számító miniszemináriumok kisebb botrányba fulladtak. Senki nem vette a fáradságot ugyanis, hogy csengessen, vagy megszólaljon a kiszabott 20 perc leteltét jelezve, így a rendelkezésre álló öt asztalból az élelmesebbek kettőt, a kevésbé figyelmesek egyet látogathattak meg.

"Néhány trükkel megáldalak."

Azt nem nehéz elképzelni, hogy egy bűvészversenyen teret kapnak zsonglőrök, vagy éppen táncosok, de a 19. századi irodalom picit kilóg a képből. Bár nehéz elhinni, de az idei rugalmas műsorstruktúrába még ez is belefért. Két színpadi versenyző között ugyanis valamiképpen a színpadra léphetett egy önmagát Laci bácsiként bemutató ember, aki holtidőt egy Petőfi vers elszavalásával tölötte ki. A rögtönzött kulturális intermezzóra némileg árnyékot vetett, hogy az úriember belesült az utolsó versszakba, így végül nem tudtuk meg, hogy kiket is tekint igazi költőnek a legismertebb márciusi forradalmár.

"Mondj egy számot egy és tíz között .- Pí"

Egy olyan rendezvényen, ahol csupa tehetséges előadó lép fel, nem meglepő, ha sok első helyezés születik. Furcsán hat azonban, hogy a kategóriák kialakításának köszönhetően négy olyan győztest is avathattunk szombat este, akik mezőnyükben mindösszesen egymaguk indultak (A félreértések elkerülése érdekében: ez a produkciók értékét nem csökkenti, csak furán veszi ki magát az eredménytáblát böngészők számára).

"Úgy látom, hogy a következő versenyző nyomát se látom."

Továbbra is nehéz elhinni, hogy a többéves csalódás ellenére még mindig kényszeredetten be kell erőszakolni egy külföldi fellépőt a gálaműsorba, ráadásul rögtön a legelőkelőbb pozícióba: a fináléba. Hiába van a műsorban évek óta legalább két FISM díjas előadó, a sort mindenképpen össze-vissza ordítozó illuzió-csapattal kell zárni, vagy jelen esetben egy római légionáriusnak öltözött bűvésszel, aki valószínűleg maga sem érti, hogy miért is kapott álló ovációt.

"Harmadik helyezett lett ha ki nem hagynám."

Természetesen voltak olyan pillanatok is, amelyek minden évben maguktól értetődően nagyszerűen sikerülnek. A szeminárium például ezúttal is kiemelkedő volt és a gála 90 százaléka remek hangulatban telt. Már csak azt kellene valakinek megmagyaráznia, hogy ennek ellenére miért csak félig volt megtöltve a nézőtér...

"További szép szórakozást kívánok mindenkinek!"

A cikket színesítő aranyköpések mind a rendezvényen hangzottak el és mind mikrofonba. Összegyűjtésüket ezúton is köszönöm Gábor barátomnak.

A verseny végeredménye:

Színpadi felnőtt:
1. Horváth Benjámin

Színpadi junior:
1. Bognár Krisztián
2. Buday Laura
3. Cammisa Matteo
4. Farkas Leonard
5. Nagy Jonathan

Mentál felnőtt:
1. Galambos Sándor

Mentál junior:
1. Szabados Csaba

Mikromágia felnőtt:
1. Párkányi Kolos
2. Tóth Kim Móric
3. Csirmaz András
4. Kovács Norbert

Mikromágia junior:
1. Juhász Marcell
2. Práth Bence

Rodolfo-trükk kategória:
1. Kereszti Csaba

A ciprusi Dinos Dinou - akinek ez a valódi neve - harminchét évesen és két gyermek nevelése mellett érte el az XCM Világbajnokság képzeletbeli ranglétrájának második fokát. TurboP után, most a kriminalisztikában és PR-ban is jártas bajnok tapasztalatait olvashatjátok a blogon.

Elolvasom »